Bemutatkozás

 

Budapest

 

Budapest általános energetikai szempontú besorolása

Budapest energiafelhasználása 84%-ban fosszilis jellegű, mivel a villamosenergia hazai termelése jelentős részben (41%), a távhő előállítása majdnem teljes mértékben (95%) szénhidrogén alapú energiahordozók felhasználásával történik. Az atomenergia – a villamosenergia hazai termelésű része alapján – 13%, míg a megújuló energiahordozók aránya: 3%.
 
Budapest végső energiafelhasználásának forrásszerkezete, 2014
Az energiahordozók főbb végfelhasználói csoportjainak vizsgálata alapján a fővárosi lakosság fogyasztása mintegy 40-50%-ra becsülhető.
A 2014. évi budapesti végfelhasználás (26 179 ezer MWh) alapján megállapítható, hogy az egy lakosra jutó energiafelhasználás 15,0 MWh/fő, kismértékű csökkenő tendencia mellett (2013. évi adathoz képest 6,2%-os).
Végfelhasználásuk szerint az energiahordozók megoszlása: földgáz 40% (ennek 71%-a a lakossági fogyasztás), villamosenergia 26%, a közlekedés ágazatban felhasznált gázolaj, benzin, folyékony gáz 24%, távhő 10%.
 
Energiahordozók megoszlása Budapesten végfelhasználásuk szerint, 2014
A 2014. évi budapesti energiafelhasználáshoz köthető CO2-kibocsátás (8 276 498 tonna CO2-egyenértékű kibocsátás) eredményeképp egy lakosra 4,7 t CO2 jut. Főbb tényezői: a fővárosi fogyasztású villamosenergia előállításához használt tüzelőanyagok fosszilis jellegű része 46%, lakóházak földgáz-felhasználása 19%, távhő termeléshez használt tüzelőanyagok fosszilis része 8%, a fővárosban vásárolt (egyszerűsítést alkalmazva: feltételezetten a fővárosban el is használt) benzin 7% és gázolaj 10% (közösségi közlekedés és a további önkormányzati felhasználás nélkül), szolgáltató épületek, létesítmények földgáz fogyasztásához, füstgáz kibocsátása 5%.
 
Energiafelhasználáshoz köthető CO2-kibocsátás főbb tényezői Budapesten, 2014
A Fővárosi Önkormányzat 2008-ban csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of Mayors), ennek keretében Budapest 2020-ig a CO2-kibocsátás legalább 21%-os csökkentését és ehhez kapcsolódóan egy Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP) készítését vállalta. A szükséges intézkedéseket és cselekvési programokat tartalmazó SEAP 2015-ben felülvizsgálatra került 2015 májusában a következő értékelést lehetett megállapítani, hogy a „bázisévi adatokon túl a 2013. évi adatok feldolgozása után az is megállapítható, hogy – a módosításra kerülő 2005. évi bázisértékre és a 2020-ra vállalt legalább 21%-os C02-kibocsátás csökkentési célra tekintettel – a jelenlegi CO2-kibocsátás mintegy 15%-os csökkenési szintnek felel meg”. Újabb adatok, számítások alapján a 2014-es csökkenési szint 19%-os, majd a 2015-ös újból 15%-os csökkenési szintnek felelt meg.
Egy 2014-ben indított (Mayors Adapt nevű) kezdeményezés eredményeképp az Európai Bizottság 2015 októberében a Polgármesterek Szövetségének megújításával a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége (Covenant of Mayors for Climate & Energy) nevű szervezetet hozta létre.
A kezdeményezéssel egységesített, megújított szervezet az eredeti – a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéssel kapcsolatos – célja mellé felvette az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást és a biztonságos és fenntartható energiagazdálkodást is.
Az aláírók a hivatalos aláírást követő két éven belül benyújtják a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervüket (Sustainable Energy and Climate Action Plan - SECAP), amelyben a csökkentés és az alkalmazkodás is szerepel. A SECAP az Alapkibocsátási jegyzéken és a Klímaváltozási kockázat és veszélyeztetettség-értékelésen alapul. Az aláírók kétévente jelentést tesznek a haladásról.
Azok előtt, akik korábban elkötelezték magukat a 2020-as célkitűzések iránt (mint Budapest is), jelenleg nyitva áll a lehetőség, hogy ismét csatlakozzanak a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez, vállalva a 2030-as célkitűzések teljesítését, valamint az együttműködést a 2050-re vonatkozó közös elképzelésekért:
- az 1990-es szinthez képest 2030-ra a szén-dioxid és lehetőség szerint az egyéb üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 40%-os csökkentése,
energiahatékonyságot javító intézkedéseken és a megújuló energiaforrások használatának növelésén keresztül;
- az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség javítása, az éghajlatváltozás során az alkalmazkodási képesség megerősítése;
- megnövelt együttműködés a társult helyi és regionális önkormányzatokkal az EU-n belül és azon túl, a biztonságos, fenntartható és elérhető energiához történő hozzáférés javítása érdekében, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának növelésével.
Fenti alapvető szervezeti változásokon túl a Covenant of Mayors for Climate & Energy nevű szervezet 2016 júniusában egyesült a hasonló célkitűzéssel – az ENSZ keretében 2015 áprilisában – alapított Polgármesterek Paktuma (Compact of Mayors) szövetséggel, amelyhez Budapest 2016 januárjában szintén csatlakozott.
A 2017 januárjától Polgármesterek Globális Klíma- és Energiaügyi Szövetsége (Global Covenant of Mayors for Climate and Energy, a továbbiakban: GCM-CE) névvel megújított szervezet – az ENSZ célkitűzéseivel és klímajogi alapelveivel is teljes összhangban – az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz történő alkalmazkodással, valamint a biztonságos, tiszta és megfizethető energiához történő egyetemes hozzáféréssel foglalkozik majd.
Fenti folyamattal párhuzamosan Budapest 2015 decemberében csatlakozott az Under 2 Szövetséghez is, amelynek – nevében is utalást tartalmazó – célja, hogy a globális felmelegedés mértékét 2°C alatt tartsák, továbbá az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása 2050-re egy év alatt legfeljebb 2 tonna/fő lehet. A csatlakozó felek az egyetértési nyilatkozat (Memorandum of Understanding – MOU) aláírásával vállalhatták, hogy 2050-re legalább 80 %-kal csökkentik az ÜHG-kibocsátásukat, az 1990-es értékekhez képest, vagy mint ahogy a Fővárosi Önkormányzat is vállalta, 2050-ig kevesebb, mint 2 tonna/fő/év kibocsátási szintre csökkenti az üvegházhatású gázok helyi kibocsátását.
forrás: BUDAPEST KÖRNYEZETI PROGRAMJA – 2017-2021 2.2.1. fejezet (elfogadva a Fővárosi Közgyűlés 2017.08.30-i ülésén)