Budapesti jó gyakorlatok.

Jó gyakorlatok

Innovációs célú közbeszerzések támogatása a városokban (CEPPI)
A CEPPI projekt célja a városok közbeszerzési eljárásait lefolytató szervezeteinek kapacitásbővítése a legjobb elérhető energiahatékony megoldásokra irányuló beszerzések területén. A projekt fókuszában az innovációs célú közbeszerzési eljárások megismerése és gyakorlati alkalmazása áll.
Az öt résztvevő város (Birmingham, Castellón, Valencia, Wrocław és Budapest) célja, hogy a projektben kitűzött 33 GWh/év energiamegtakarítást innovációs célú közbeszerzés alkalmazásának segítségével érjék el.
Bővebb információ: http://ceppi.eu/home/
Global Lead Cities Network on Sustainable Public Procurement
Az ICLEI támogatásával 2015. áprilisban, Szöul városa létrehozta a Fenntartható Közbeszerzésben világszínvonalon vezető városok hálózatát (Global Lead Cities Network on Sustainable Public Procurement). A hálózat célja, hogy egy olyan városokból álló rendszer alakuljon ki világszinten, amely a fenntartható termelést és fogyasztást ösztönzi a fenntartható és innovációs célú közbeszerzési eljárások segítségével. A hálózat céljai között szerepel egy olyan monitoring rendszer kialakítása is, amely segítségével a fenntartható és innovációs célú közbeszerzési eljárások eredményeként jelentkező környezeti és pénzügyi előnyök számszerűsíthetők.

Horizont2020 Cities4People (Városok az emberekért)
 
A projekt célja:
Emberközpontú közlekedési fejlesztések támogatása, ahol a városi érintettek (lakosság, szállítmányozók) igényei megjelennek a közös gondolkodás eredményeképp 5 európai város helyi, kerületi szintű közlekedéssel kapcsolatos közös kihívását megoldani- hozzájárulva a jobb közlekedési megoldások kialakításához, az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez, zajcsökkentéshez, közlekedésbiztonsági megoldások megvalósulásához.
A projekt célkitűzése:
•    innovatív, emberközpontú mobilitási módszertan hatékonyságának bemutatása,
•    különböző közösségeket és döntéshozókat, kutatókat ösztönző- fejlesztő projektkoncepció létrehozása,
•    fenntartható városi és városrészi mobilitást támogató módszertan létrehozása,
•    helyi érintettek részvételével projekt csoportok kialakítása, melyek a fenntartható közlekedés és városfejlesztési stratégiák, beruházások előkészítésekor véleményezési joggal már bevonásra kerülnek.
Partnerség a következő tagokból áll:
•    Koppenhágai Üzleti Iskola (Copenhagen Business School) – koordinátor (vezető partner),
•    Oxfordshire County Council,
•    University College London,
•    Budapest Főváros Önkormányzata és BKK mint 3. fél,
•    Közlekedéstudományi Intézet (KTI),
•    Free and Hanseatic City of Hamburg,
•    HafenCity University Hamburg,
•    City of Trikala,
•    Q-PLAN International,
•    Municipality of Uskudar (Istanbul),
•    Istanbul University,
•    White Research,
•    Stichting Waag Society.

A projektben 5 város (Trikala, Hamburg, Waag, Isztambul és Budapest) mobilitási kihívásaira keresnek megoldási javaslatot, tesztelik azokat, az eredményeket széles körben megjelenítik.
Budapest a 4. munkacsomagot koordinálja: „Teszt (pilot) és a fejlesztés széleskörben történő alkalmazásának elősegítése”, illetve a 2. munkacsomagban „Városok az emberekért Mobilitási közösségek és eszközök kialakítása” kap hangsúlyos szerepet. Budapest a pilot területét a budai Duna partok közelében jelölte ki, hiszen a Főváros stratégiáiban (Budapest 2020, Budapest 2030) is kiemelt szerepet játszik a Duna „visszakapcsolása” az emberek életébe.
A projekt időtartama 36 hónap (2017.06.01-2020.05.31.)

Közösségi média oldalak:
-    Facebook: https://www.facebook.com/PeopleOrientedTransportMobility
-    Twitter: https://twitter.com/c4p_project
-    YouTube: https://www.youtube.com/channel/UCvmZhOgPCOSwGHji6u-AyCg
-    LinkedIn: https://www.linkedin.com/company-beta/18164544

Climate-KIC projektek
A Fővárosi Közgyűlés 2056/2012. (10.03.) és 2057/2012. (10.03.) számú határozatai alapján a Fővárosi Önkormányzat 2012. október 3-án csatlakozott az EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) Climate-KIC szervezetéhez. A Fővárosi Közgyűlés 2013. április 24-én 652/2013. (04.24.) jóváhagyta a Partnerségi Támogatási Szerződés megkötését a Climate-KIC szervezettel.
A 2008-ban autonóm uniós testületként létrehozott European Institute of Innovation & Technology (EIT) fő feladata, hogy a jelentős társadalmi kihívások megoldásához közös platformot kínáljon a kiváló felsőoktatási intézmények, kutatóközpontok és vállalkozások számára. Ezt a célkitűzést az intézet a köz- és a magánszféra közötti úttörő jellegű, határokon átnyúló partnerségek – tudományos és innovációs társulások – révén kívánja megvalósítani.
A tudományos és innovációs közösség (Knowledge and Innovation Community, a továbbiakban: KIC) egy magas fokon integrált, kreatív és kimagasló teljesítményen alapuló partnerség, amely egyesíti az oktatási, a technológiai, a kutatási, az üzleti és a vállalkozói területeket olyan új innovációk és új innovációs modellek kialakítása érdekében, amelyek másokat inspirálnak. Az EIT első három KIC-e 2009 decemberében került kijelölésre: az éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás (a továbbiakban: Climate-KIC), a fenntartható energia (KIC InnoEnergy) és a jövő információs és kommunikációs társadalma (ICT Labs EIT). 
A Climate-KIC célja, hogy széles körben elérhetővé tegye a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentéséhez szükséges szaktudást, és elősegítse az innovatív termékek, szolgáltatások piacra jutását. A Climate-KIC szakmai fókuszterületei: a klímakutatás (a klímaváltozással járó helyzetek kezelése), a vízkészletek kezelése (Európa vízkészleteinek kezelése), városok (rugalmasság és alacsony szén-dioxid kibocsátású rendszerek), termelés (nulla szén-dioxid kibocsátású rendszerek).
Transition Cities
2013. szeptember 23-án benyújtásra került az EIT Making Transitions Happen (Változások véghezvitele) platformjához a Transition Cities projektjavaslat, amely az EIT kiemelt jelentőségű kezdeményezése. A projekt városok meglévő projektjeire és stratégiáira támaszkodva kívánja szisztematikus megközelítéssel és szervezési innovációkkal elősegíteni az intelligens városok kezdeményezés céljainak megvalósítását. A projektből számos megalapozó tanulmány készült: Piackutatás az ESCO konstrukció továbbfejlesztésével, mint innovatív ISCO-val kapcsolatosan (2014); Tanulmány ISCO-konstrukció megvalósítására (2014); Szennyvíziszapból történő biogáz-termelés energetikai optimalizálása nagyvárosi és elővárosi környezetben (2014); Horizont 2020 Keretprogram által finanszírozott „Smart cities and Communities“ pályázat előkészítési feladatai (2015); Az ISCO (Innovative Service Company) konstrukció intézményi rendszerbe történő beillesztésével kapcsolatos tanulmány (2015); A Fővárosi tulajdonú színházak és egyéb intézmények energiahatékonyságot célzó tanácsadás megvalósítása (2016); Az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló lejelentések összefoglaló módszertanának kidolgozása (2016); Budapest integrált e-mobilitási koncepció  elkészítése (2016).
Projektpartnerek: Birmingham City Council (konzorciumvezető); INNDEA (Valencia); Modena Energy and Sustainable Development Agency; Municipality of Castellon; Provadis Hochshchule; Stadt Frankfurt am Main; Transitions Hub; University of Birmingham; Wroclaw Agglomeration Development Agency. A projekt 2014. január 1-jével elindult, 2017.06.30-án zárult.

OASIS+
Kockázati modellek és a várhatóan bekövetkező környezetei károk előrejelzésére szolgáló szoftverek használata a jelenlegi éghajlati viszonyok mellett egyre inkább indokolt, de azok hozzáférhetősége még mindig korlátozott számos területen az európai, különösen a kelet-európai országokban. Közép-Európában az elmúlt évtizedben történt események arra figyelmeztetnek, hogy az állami szektor, a magánszektor, a vállalatok és az ipar veszélyben van, mely a klíma változásával még inkább súlyosbodhat.
Magyarország, mint az egyetlen ország, melynek egész területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, fontos szerepet játszana a projektben. Az éghajlatváltozás a vízgazdálkodásra nagy hatással van (aszály és a szélsőséges éghajlati események: viharok, heves árhullámok, belföldi árvizek és lefolyás) és ez befolyásolja többek közt az egész ország gazdasági és mezőgazdasági tevékenységét is.
A projekt keretein belül kidolgozásra kerülne egy árvízi veszély- és kockázati modell a Dunára és mellékfolyóira. A projekt egyedisége abban rejlik, hogy nem csak a jelenlegi körülmények szerinti árvizek kockázatát adja meg egy adott területen (ahol ez az információ még gyakran nem is áll rendelkezésre), hanem figyelembe veszi a jövőbeli éghajlatváltozás és a szélsőséges csapadék események (például az árhullámok a városokban) hatásait az árvízkockázatra. Az elmúlt évek eseményei különösen indokolhatják Budapest részvételét a projektben.
A projekt 100%-os támogatási intenzitású. A Főváros részéről a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek biztosítja a szakmai hátteret.

Polgármesterek Paktuma (Compact of Mayors)
A Polgármesterek Paktuma elnevezésű szervezetet 2014-ben alapították meg az ENSZ Klímavédelmi konferenciáján New Yorkban. Alapító tagok: Ban Ki-moon, ENSZ főtitkár, Michael R. Bloomberg, az ENSZ főtitkárának különmegbízottja, Helyi Környezeti Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa (ICLEI), C40-városok Éghajlatváltozási Vezetői Csoportja, Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok Szervezete (UCLG), ENSZ Emberi Települések Programja. A Polgármesterek Paktuma hasonló célokat tűz ki globális szinten, mint a Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors - melynek Budapest is a tagja) az Európai Unióban – éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése helyi szinten. A Polgármesterek Paktumának a célja az, hogy ezeket a környezetvédelmi célkitűzéseket és eredményeket globális szinten is láthatóvá tegye, közös és nemzetközileg elfogadott szabványok alkalmazásával. Michael R. Bloomberg, New York korábbi főpolgármestere, illetve az ENSZ főtitkárának különmegbízottja felkérte Budapest Főváros Önkormányzatát, hogy csatlakozzon a Polgármesterek Paktuma szervezethez, amelyet 2016. februárjában meg is tett.
A Fővárosi házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása
A 2013 márciusában indult projekt keretében mintegy 400 ezer új kék és sárga szelektív hulladékgyűjtő tartályt juttattak el a háztartásokhoz. Mára minden budapesti lakos otthon tudja szétválogatni és a megfelelő kukákba tudja dobni a papír-, műanyag és fém-, illetve a kommunális hulladékot. Munkába álltak az új gázüzemű kiszolgáló és gyűjtőjárművek is, amelyek csekély károsanyag-kibocsátásukkal kevésbé terhelik a környezetet.
A beruházás csaknem teljes egészében európai uniós támogatással valósult meg.
Az új rendszer éves szinten 20-25 ezer tonnával növeli a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségét a korábbi hulladékszigetes megoldáshoz képest, hiszen a lakosság sokkal komolyabban veszi a szelektív gyűjtést, ha kisebb kényelmetlenséggel jár. Mostantól csak az üveghulladékkal kell a szelektív szigeteket felkeresni, üveggyűjtő edényeket ugyanis biztonsági és zajterhelési megfontolásból nem lehet minden egyes háznál elhelyezni.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Budapesten élők örömmel fogadták a programot: csaknem száz százalékra nőtt azoknak a száma, akik ma már ténylegesen szelektíven gyűjtik a hulladékot. Ehhez hozzájárult az is, hogy a program elindulását megelőzően lakossági szemléletformáló kampány indult, részletes tájékoztatást adva a szelektív gyűjtés szabályairól.
„Az ötmilliárd forintos beruházás talán legfontosabb eredménye a fővárosi lakosok körében kialakult együttműködés és támogatás, amit ezúton is nagyon köszönök. Egyben kérem a budapestieket, hogy a hulladékok pontos, elkülönített gyűjtésével a továbbiakban is segítsék ennek a környezetbarát rendszernek a fenntartását” – mondta dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes a projekt záró sajtótájékoztatóján.
A megvalósítás ideje alatt három szakmai díjat is nyert a főváros házhoz menő hulladékgyűjtési programja.
A programot 2014-ben Magyar Termék Nagydíjjal tüntették ki. Az FKF Nonprofit Zrt. emellett a projekttel elnyerte az Ozone Zöld-díjat a nagyvállalati kategóriában, valamint a CSR Hungary Díjat a „Környezet – Zöld kiválóság” kategóriában.
A fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer környezetbarát technológiáinak bővítése, a hulladékfeldolgozás és újrahasznosítás arányának növelése
A Projekt elemei:
•    Két Szemléletformáló és Újrahasználati Központ építése, XV. kerület, XVIII. kerület
•    „Nagy” Válogatómű-előkészítő csarnok, X. kerület Ezüstfa u.-Eszterlánc utca
•    Lomdaráló
•    Fémleválasztó berendezés
•    RFID rendszer kiépítése
•    Optikai válogató technológia kiépítése
•    Logisztikai és Szolgáltató Központ építése
Hulladék lerakástól történő eltérítéshez szükséges eszközök beszerzése – a fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer eszközparkjának fejlesztése és informatikai korszerűsítése
A fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer eszközparkjának fejlesztése 93,33%-ban európai uniós finanszírozású projekt keretében, összesen közel 3,5 milliárd forintból valósult meg. A beruházásnak köszönhetően a fővárosi hulladékgyűjtő géppark 64 db célgéppel bővült. Ezen belül 51 db tömörítős hulladékgyűjtő célgépet, 10 db konténerszállító gépet, 2 db fixplatós tehergépjárművet, valamint 1 db munkagépet (kompaktort) szerzett be 2015-ben a Főváros. A projekt fizikai megvalósítása 2015. december 15-én befejeződött, aktiválása megtörtént. A beruházásnak köszönhetően növekedett a hulladékszállítás hatékonysága és színvonala, miközben jelentősen csökkent a hulladékbegyűjtő járművek okozta károsanyag kibocsátás.

A Fővárosi Állat - és Növénykert Termál projekt
Célunk a Széchenyi Fürdő geotermikus hulladékhőjének lehető leghatékonyabb felhasználása volt a FÁNK jelentős hőigényű épületeinek (például Pálmaház) fűtésére a földgázfelhasználás csökkentése érdekében, úgy, hogy a kiépített rendszer egyrészt ne csökkentse a két létesítmény üzembiztonságát, másrészt a Fürdő oldalán minél nagyobb villamos áram megtakarítást eredményezzen, vagyis az integrált rendszerű, optimalizált energiafelhasználás.
Az új rendszer 26 épületben összesen 80.000 köbméternyi légteret lát el termálhővel, és ezáltal több mint 350 állatfaj és közel 500 növényfaj többezer egyedének/kolóniájának biztosít igényeiknek megfelelő meleget.
A termálvíz gyógyhatását a Széchenyi Fürdő, hőenergiáját előbbivel közösen a FÁNK hasznosítja. A hőenergiát a 14 hőközpontot ellátó gerincvezetékben keringő meleg víz közvetíti. A hőközpontokat – a FŐTÁV közreműködésével – számítógépes rendszeren keresztül felügyeljük és szabályozzuk.
A fejlesztési projekt révén 2013-ban a FÁNK cca. 3.250.000kWh-nak megfelelő földgázt váltott ki geotermikus eredetű hulladékhővel, amelyhez további cca. 32.500kWh villamos áram megtakarítás járul a Széchenyi Fürdőnél.
A fejlesztés járulékos környezetvédelmi és fenntarthatósági hozadéka, hogy a FÁNK lecsökkent fosszilis energiahordozó-felhasználása következtében a CO2 kibocsátás évi 600 tonnát meghaladóan csökkent.
Emellett a Budapest Hévizei és Gyógyfürdői Zrt. megtakaríthatja a termálvíz kényszerhűtésére fordított víz és áram díjának jelentős részét, és bevételre tesz szert az átadott energia fejében.

MOL BUBI – budapesti közbringarendszer
A MOL Bubi közbringarendszer elindításával új fejezet kezdődött a budapesti közösségi közlekedésben. Célunk, hogy a kerékpáros közlekedés feltételeinek javításával egyre többen válasszák rövid városi utazásaikhoz alternatívaként a kerékpárt.
Budapest Főváros Önkormányzata 2008-ban hozott döntést a budapesti közbringarendszer létrehozásáról. Kezdetben 76 helyszínen, 1100 kerékpárt lehetett használni, majd az évek során zömében KMOP és VEKOP forrásokból megvalósuló fejlesztések eredményeként a közbringa rendszer jelenleg 124 állomásból és 1486 kerékpárból áll. Az állomások és a kerékpárok száma folyamatos bővül.
A rendszer részét képezik olyan fontos csomópontok is, mint a Széll Kálmán tér és a Móricz Zsigmond körtér. A tervek szerint a későbbiekben bekapcsolódik a hálózatba Zugló és Óbuda is.